A DEVIZAKÁROSULTAK ÁLLJÁK A BANK FOGADÁSÁT?

Járvás Éva – Mi bukhat ki, ha tömegesen számonkérjük a helyes kölcsönszámítást a bankokon?

 

Ügyletünk első felét, ami a mi szándékunk szerint való lett volna, azaz a kölcsönt kiszámítottuk.

Jó ez, mert a Kúria a szándékunkat nem vonta kétségbe, hogy kölcsönt kértünk, és láthatóan azon igyekszik, hogy szerződéseket érvényesnek kiáltsa ki. Belátta azt is, hogy a kölcsön devizában nyilvántartott, forintban folyósított, és törlesztett, tehát két devizanemű. Ami lukak még vannak a PJE-k nyomán, biztosak lehetünk benne, hogy azokat is be fogja tömködni. Látható az e irányú igyekezete. (tájékoztatási mulasztás, számítási mód hiánya a szerződésben) Egyet azonban nem tud megváltoztatni és máshogy magyarázni.




A MATEMATIKÁT. A matek egzakt tudomány, törvényeit nem az ember írta, csak megtanulta és használja. Ezért nem szakadnak le a hidak, állnak a felhőkarcolók, száguldanak a versenyautók, és tudunk társalogni itt az éterben. A Kúria is kevés hozzá, hogy a számok igazát megmásítsa.

De mi a hozadéka a helyes számítások elvégzésének?

Kimutatod vele, hogy a bank rosszul számolt és ezért jelentős többlet követeléssel keserítette meg az életed, jogtalan követelőzéssel sodort lehetetlen helyzetbe. Ez már azért valami.

Ám ennek a számításnak egyenes hozadéka az is, hogy fény derül arra, hogy a bank a kölcsönszerződés mögé titkon szerencsejáték elemet rejtett. Na ez az amiről nem tájékoztatott. 
Fény derül rá, hogy nem a kölcsönnek van árfolyam-kockázata, hanem a kölcsön mögé rejtett szerencsejátéknak minősülő devizakereskedésnek.




Hogyan is történt mindez? Rekonstruáljuk!

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Amióta az eszünket tudjuk, az emberek a bankhoz fordultak, ha nagyobb beruházásaikhoz szükséges tőkét megszerették volna maguknak előlegezni. Ezért a megelőlegezésért hajlandó tisztes kamatot is fizetni. Számoltak, terveztek és a várható törlesztőrészleteket betervezték a családi költségvetésbe. Beballagott a bankba, igényelt, kapott, törlesztett. Így ezzel soha nem is volt gond és probléma. Működött.

Csakhogy most valami más is történt. Valami más, amiről ügyfélnek fogalma sem volt.

Amikor leendő kölcsönigénylő beballagott a bankba és igényelt, akkor már egy előre elkészített csapdába sétált be, ahol alig várták a ragadozók az újabb balekot. Minden úgy zajlott, ahogy szokott. Ügyfél igényelt, kapott, szerződött, törlesztett. Ez a látszat. A látszatot a kölcsönszerződés hivatott rögzíteni. Ezt pedig a Kúria védi.

De mi is történt valójában?

Bement a balek, igényelt, kapott, szerződött, és törlesztett. 
Mindezt a bank agresszív üzletpolitikájának alávetve külföldi deviza alapon. Külföldi deviza nyilvántartással.

Látszatilag.

Valóságban?

Amikor a bank folyósította a forint "kölcsönt", akkor valójában nyitott egy fogadást az ügyfél ellen. Ez számára egy nyitott devizakereskedési pozíció – ezt elnevezte devizanyilvántartásnak – , amit a törlesztésekkor zárt. Mindig az aktuális törlesztőrészletnek megfelelő mennyiségben zárta, a többi maradt nyitva. A forintosításig.

A lezárt devizakereskedési pozíció hasznát pedig bezsebelte ügyféltől. Volt elég pofátlan és még kamatot is tett rá, mondván, hogy tekintsük kölcsönnek.

A bank pontosan tudta, hogy hosszútávon a trend neki dolgozik. Ja, hogy ügyfélnek fogalma sem volt, hogy ő valójában nem kölcsönt kapott, hanem a bank befektetett nála?




Az ügyfél ellehetetlenülése abból adódik, hogy neki nincs külföldi devizája, hogy azzal kereskedjen, a bank azonban a pozíció zárásánál kéri a devizakereskedés nyereségét is és a devizakereskedés nyereségével megemelt összegre még a kamatot is. Mert hiszen kölcsönnek keresztelték el az ügyletet.

Devizakereskedési pozíciót bárki bármikor nyithat a tőzsdén. Még csak ki se kell mozdulnia otthonról. Forint számlájáról átutalja a befektetni szándékozott összeget, megjelöli, hogy mire fogad és figyeli a mozgást. Amikor úgy gondolja, akkor zárja a pozíciót és bezsebeli a nyereséget, vagy elkönyveli a veszteséget. Hosszú távon azonban mindig nyereség van, kisebb, nagyobb, de nyereség. Ezt a tőzsdén long pozíciónak nevezik. Előbb vásárol, aztán elad. Nem szükséges kp-nek mozogni hozzá.

Nem kell hozzá külföldi devizával rendelkezni, hogy fogadj bármilyen devizamozgásra. Ezért nevetett a bank, amikor a deviza forrást keresgéltük. A bank nem devizát vett, hanem nyitott egy devizakereskedési pozíciót nálunk. Bank fogadott, nekünk meg állni kell a fogadást. Kényszerből és mert nem értettük, hogy milyen helyzet alakult ki.

Na ez az amiről nem tájékoztattak senkit. Mert nem a kölcsönnek van árfolyam-kockázata, hanem ennek a szerencsejátéknak. Ha a bank arról tájékoztatást adott volna, hogy az árfolyam emelkedés "kölcsöntőke" emelkedésével is jár, azzal felfedte volna azt, hogy az ügylet csak színlelt kölcsön.

Ez bukhat ki a helyes számítások elvégzésén és bizonyításán.

A bank az ügyfélkört tekintette tőzsdének. Az ügyfélkör pedig nem tőzsde.

A tőzsdézés szerencsejátéknak minősül. – Járvás Éva

Szólj hozzá

Hozzászólás