A “DEVIZAHITELESEK” ÜZENETE A KÚRIÁNAK


2013. július 4: árfolyamrés (VAN), az költség, amelyet a THM-nek tartalmaznia kell, ennek hiányában a szerződés semmis 
(De ennek ellenére a szerződést mégis érvénybe helyezték)

2014.június 3: Átváltás hiányában árfolyamrés NINCS, így a THM árfolyamrés hiánya miatt nem értelmezhető, szerződés semmis 
(De ennek ellenére a szerződést mégis érvénybe helyezték)

THM nélkül ex tunc visszamenőlegesen létre sem jött a szerződés Ptk 205.§.1, 2.bek. de minimum semmis a 213.1.c.,miatt.

2013.december 16: jogegységi

Téves a Kúria azon megállapítása, hogy az adósnak köze van a devizához. 

Nem volt átváltás, és ennek hiányában pedig valós devizakereskedelem nem valósult meg


Valós deviza vétel és eladás nélkül az adós a DEVIZA FELETTI RENDELKEZÉS JOGÁT SOHA MEG SEM SZEREZTE, AZT A BANK MINDVÉGIG MAGÁNÁL TARTOTTA, ÉS AZT SPEKULÁCIÓS CÉLLAL TEREMTETTE ÉS AZT AZ ÜGYLET EDDIGI IDŐSZAKÁBAN KAMAT ÉS ÁRFOLYAM-SPEKULÁCIÓS TEVÉKENYSÉGGEL FORGATTA A TŐZSDÉN KÍVÜLI OTC-KERESKEDELEMBEN.

AZ ADÓS FT-OT KAPOTT, ANNAK TULAJDONJOGÁT SZEREZTE MEG, AFELETT RENDELKEZETT, ÉS KÖLCSÖNKÉNT AZT KÖTELES VISSZAFIZETNI!

Eljött az igazság pillanata, a játszmának vége! 

Ideje lenne elfelejteni ezt a devizaalapú szemfényvesztést

Mert ezt a devizás ide-oda számításon alapuló tákolmányt már csak a Kúria döntései, és jogegységijei tartják össze, és "tartják egészben".

Mert ha ezen az úton megy tovább a Kúria, az árt nem csak a devizahiteles társadalomnak, hanem az igazságszolgáltatás egészének is.

A Kúria vegyen egy nagy lélegzetet, és mondja ki, hogy ennek a befektetéssel kombinált ügyletnek semmi köze a hitelt felvevők szándékához.

A bank az adóst egy befektetési ügylet keretében az adóst tudomása, szándéka és valós akarata ellenére, egy kiszámíthatatlan időtartamú kamat és árfolyam-spekulációba vitte be az adós kockázatára és terhére, és a bank hasznára.

Ez egy olyan alattomos játszma, aminek tétje 1:7-hez, vagyis a kapott összeg hétszeresét kellene az ügylet teljes időtartama alatt visszafizetni.
Ez de jure, de facto nonszensz.


És mindezt előre megfontolt szándékból, aljas indokból, nyereségvágyból, nagy értékre és nagy érdekkörre megvalósítottan követte el, kimerítve ezzel a Btk csalás minősített esetei tényállást.

A BANKOK EZT A DERIVATÍVÁKON ALAPULÓ KIFOSZTÁSI TECHNIKÁT A VILÁGON MINDENÜTT ALKALMAZTÁK.

DE AMINT EZ KIDERÜLT, AZON ORSZÁGOK BÍRÓSÁGAI ELÍTÉLTÉK A CSALÁST, ÉS KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZTÉK A BANKOKAT.

MAGYARORSZÁG NEM ELSŐ OSZTÁLYÚ JOGÁLLAM? 

MAGYARORSZÁGON A LEGFŐBB BÍRÓI TESTÜLET MIÉRT NEM ÍTÉLI EL A BANKOK TISZTESSÉGTELEN MAGATARTÁSÁT, ÉS MIÉRT NEM KÉPES UGYANOLYAN DÖNTÉST HOZNI, MINT MÁS ORSZÁGOKBAN? – Nagy Éva

Szólj hozzá

Hozzászólás