A CÖF DEMONSTRÁCIÓRA KÉSZÜL – “DEVIZA”-“HITELEK”

Lomnici: a Kúria döntése, hogy a bankszövetség vagy a károsultak mögé áll – a CÖF demonstrációra készül

Az Európai Bíróság ugyan nem mondta ki a devizahiteles szerződés érvénytelenségét a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés, ami azt jelenti, hogy a bíróságoknak jogukban állhat korrigálni a szerződéseket, amennyiben erről a Kúria jogegységi határozatot hoz. A Civil Összefogás Fórum az ügyben foglalt álláspontjáról ifj. Lomnici Zoltánt a Civil Összefogás Fórum jogi szakértőjét kérdeztük.

A Kásler-per alapján döntheti el a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. A házaspár által benyújtott beadvány szerint, fogyasztóvédelmi szempontból több okból is tisztességtelen volt a hitelesek által aláírt szerződés. Nem volt világos és érthető a szerződésnek az a része, amely az árfolyamrést az adósokra terhelte. És mivel az árfolyamrésre vonatkozó feltétel tisztességtelen, a szerződés egésze nem érvényes – szólt az érvelés. A hitelszerződésben ugyanis a kölcsön összegét svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapították meg. A törlesztőrészleteket viszont az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon számolták ki svájci frankban. A kettő között viszont sokszor egészen nagy volt a rés. A bank ezt a szolgáltatás díjának tartja, az Európai Bíróság szerint azonban nem tekintheti annak.
 
A bíróság 2012. tavaszán mondta ki Kásler jogerős győzelmét, de az OTP ezt követően a Kúriához fordult. A legfelsőbb bírói testület azonban nem tudott dönteni a kérdésben, ezért a luxembourgi Európai Bírósághoz továbbította az ügyet. A Kúria arra volt kíváncsi, hogy a nemzeti bíróság jogosult-e a szerződést módosítani vagy kiegészíteni.
 
Az Európai Bíróság az üggyel kapcsolatban kijelentette, hogy a Kúriának kell döntenie arról, hogy az árfolyamrés a szerződés alapvető eleme-e vagyis, hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége. Arról is a Kúriának kell döntést hoznia, hogy világos és érthető-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltétel. Az Európai Bíróság határozata továbbá, hogy a szerződés egészének érvényességét fenntartva a bíróságok helyettesíthetik-e egy másik rendelkezéssel a vitatott szerződéses feltételt. Eszerint a Kúriának kell eldöntenie, hogy a vitatott feltétel a Kásler házaspár által kötött szerződés alapvető elemének minősül-e abban az esetben, ha a tisztességetlen feltétel elhagyása esetén teljesíthetetlenné válik a szerződés.
 
Ifj Lomnici Zoltán, a Civil Összefogás Fórum jogi szakértője szerint az EB döntésével kapcsolatban két fontos megállapítást tehetünk. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy az árfolyamrés vonatkozásában a tisztességtelenséget vizsgálhatja a magyar legfőbb bírósági fórum. Ez azt is jelenti, hogy akár egy korábbi fővárosi intézőtáblai döntés szempontrendszerét is figyelembe kell vennie a Kúriának, amely kimondta, hogy a vételi és eladási árfolyamok kapcsán felmerült terhek az ügyfélre történő hárítása nem tisztességes. Másrészről vizsgálhatja, hogy a tájékoztatás mennyire volt széleskörű. Amennyiben elmaradt egy részletes, a pénzügyi mechanizmusokra, a jogokra és kötelezettségekre terjedő felvilágosítás, akkor ez is felvetheti a tiszteletlenség kérdését.
 
Fontos megállapítás, hogy amennyiben érvénytelenség esete állna fenn, akkor arra kell törekedni, hogy az esetlegesen érvénytelen vagy tisztességtelen pontot egy nemzeti jogszabállyal helyettesítse a magyar bírói fórum. A jogász példaként említette a romániai bíróság döntését, ami 50%-kal mérsékelte a kamatokat. Amennyiben a Kúria a magyarországi kamatokat túlzottan magasnak ítél, akkor esetlegesen alkalmazhatja visszamenőleg is a jegybanki alapkamat mértékét a törlesztőrészletek vonatkozásában, ez jelentős tehercsökkenést vonna maga után a károsultak számára.

Portálunk kérdésére, hogy mi az esély arra, hogy a Kúria ezúttal a károsultak mellé áll, Lomnici Zoltán emlékeztetett a legfőbb bírósági fórum tavaly december 16-án hozott jogegységi határozatára, amelyben kimondta a szerződések tisztességességét, illetve megállapította, hogy az ügyfelek devizában adósodtak el, így az árfolyamterheket ők viselik. E döntés fényében kevés esélyt látunk arra, hogy kedvező fordulatot venne a károsultak szempontjából az ügy. Amennyiben tehát nem változtat az álláspontján a Kúria és nem veszi figyelembe a magyar felsőbírósági, a környező országokban, és az Európai Bíróságon korábban született ítéleteket, illetve az 1993-as uniós fogyasztóvédelmi irányelvet, könnyen előfordulhat, hogy hasonló szellemiségben születik meg a döntés, és fejeződik be a jogegységi eljárás az árfolyamrés, az egyoldalú szerződésmódosítások és az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében – állapítja meg a jogász.  
 
Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy alkotmányos és törvényes módon akár visszamenőleg is beavatkozhat a kormányzat ezekbe a fogyasztói típusú szerződésekbe, ugyanakkor, ha a Kúria fenntartja ezt a megszorító jellegű, alapvetően a pénzintézeteknek kedvező jogi nézetét, akkor nagyon beszűkülhet a jogalkotó mozgástere. Lomnici úgy véli, mára egyértelműen kirajzolódott a Kúria előtt álló két választási lehetőség. Az egyik, hogy a bankszövetség mellé áll és ősszel dönt, a másik pedig, hogy a banki károsultak mögött álló tömegekre hallgat, és még a nyári ítélkezési szünet előtt meghozza a jogegységi határozatot.
 
A Civil Összefogás Fórum továbbra is a devizakárosultak mellett áll és úgy véli, a Kúria indokolatlanul halogatja a döntést. A hozzá érkező panaszáradat fényében, a CÖF nem tartja kizártnak a tömegdemonstráció lehetőségét, amennyiben a Kúria tovább halogatja a jogegységi határozat meghozatalát. Ahogy a CÖF jogi szakértője fogalmazott, nem kizárt, hogy egy nagyobb, kritikus tömeg az utcára fog vonulni és jogállami keretek között, de határozottan fogja kérni a Kúriát, hogy döntsön ebben a súlyos társadalmi kérdésben.
Polgarportal.hu

Szólj hozzá

Hozzászólás