A BELEBIGGYESZTŐK ORSZÁGA!

A belebiggyesztők országa! 


Kőbevésett szabályok márpedig léteznek. Nem Magyarországon, de azért vannak más civilizált országok rajtunk kívül. Onnan lehet felismerni őket, hogy nem választási plakátokon kérik a tiszteletet, hanem tetteikkel vívják ki! Első hangzásra persze furcsa, de bizony ilyen van.

Társadalmi katasztrófa, kifosztottság, megalázottság, hazájukat elhagyó százezrek… nagyjából ez jellemzi ma azt a hitelező-ügyfél kapcsolatot, ami 2008. novembere óta egyre erőteljesebben kihat az élet minden területére, és egyre inkább megnyomorít százezreket. Közel sem csak a családok pénzügyi helyzetét teszi siralmassá, egészségi károkat okoz, és akik nem tudják feldolgozni az alig feldolgozhatót, azokat az öngyilkosságba hajszolja. 

Az állam eközben – mert megfontolt és gondos (na persze!) -, a Kúriára bízza a megoldást. Őket a "kúriaimádó" körökben "nagy nyomásnak vannak kitéve" mutatják be, lassan már sírással küszködve féltik azokat, akiknek fejéhez – ahogy szokták mondani a hitelfelvevők esetében is-, nem tartottak fejükhöz pisztolyt. Micsoda teher, valóban! Megszolgálni egy ország bizalmát, akik még mindig tőlük várják a valódi otthonvédelmet ! 

Az ítélkezés új slágere, a belehelyezzük, hatályossá tesszük, kijavítjuk megoldások. Annyira az, hogy korábbi önmaguknak is egyre biztosabban ellentmondanak. 

A vételi és eladási árfolyam közötti különbség költség az ügyfélnek. Azt a szerződésben fel kellene tüntetni. Aki ezt nem tette – lényegében senki-, ott a szerződés a Hpt. 213.§.1.c) pontja alapján semmis. Nem kicsit, nem részlegesen, hanem teljesen. Mint tudjuk, a Hpt. nem egy ajánlott irodalom, hanem egy kötelezően betartandó törvény. Végzetes hibája, hogy magyar nyelven írták, így mindazok, akik beszélik e nyelvet, képesek olvasni, van némi szövegértési gyakorlatuk, azok is meg tudják érteni a szavak általános jelentésén keresztül azt, hogy mit jelentenek ezek a mondatok. Néhány agyamenttel ellentétben ezt megérteni, erről véleményt mondani nem kizárólag jogot végzett emberek privilégiuma. 


A Kúria közbenső ítéletében 2013. július 4-én kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ennek százalékos mértékének feltüntetése a szerződésben kötelező. Abban a perben nem volt vitatás tárgya a kettős árfolyam alkalmazása. 

2014. június 3-án már ezt vitatták a felperesek egy másik ügyben, és a Kúria korábban kikérte az EB véleményét is. Ennek alapján olyan ítélet született, hogy a kettős árfolyam alkalmazása tisztességtelen, és ezt a tisztességtelen feltételt az MNB középárfolyamával helyettesítette be, kijavítva és folytathatóvá téve a szerződést. megjegyzem, a perbeli szerződést már felmondták néhány éve. 

De nézzük meg az MNB árfolyamjegyzéséről mit lehet tudni!

A Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamokat hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken – kivéve, ha ezek nem munkanapok – állapítja meg. Az árfolyamokat a következő árfolyamok közzétételéig kell érvényesnek tekinteni.

A megjelölt napokon délelőtt 11 órakor kerül sor az árfolyamok megállapítására. A tíz legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató belföldi hitelintézet által közölt EUR/HUF árfolyamadatokból a legmagasabb és legalacsonyabb 2-2 érték elhagyásával számított súlyozatlan számtani átlag képezi az aznapi EUR/HUF hivatalos devizaárfolyamot.

Az MNB a beadott jegyzéseket megütheti, illetve az aktuális piaci viszonyoktól lényegesen eltérő bankokat az eljárásból kizárhatja.
Az USD/HUF hivatalos devizaárfolyam meghatározása az EUR/HUF és az EUR/USD keresztárfolyam alapján történik. A további devizák árfolyamait a számított USD/HUF és a nemzetközi devizapiacon kialakult 11 órakor fixált keresztárfolyamok alapján állapítja meg.

És pontosan milyen időpontra állapította meg a Kúria az újraszámolását a perbeli kölcsönszerződésben? A 11 óra előttit vagy az utánit kell számításba venni?

Dőlt a THM értéke. Nem megállapítható és hibás a soha nem folyósított de az elszámolás alapját képező "folyósított devizaösszeg". Kevesebb CHF összeg a tartozás alapja, de a havi részletek is kisebb mértékűek kellettek volna, hogy legyenek. Ennek alapján a részletek sem tekinthetők pontosnak, a Földhivatali bejegyzésről már nem is beszélve. Az, hogy mit ér ezek után a tartozáselismerő nyilatkozat, szinte eltörpül, elvégre a közjegyző attól, hogy ugyanabban az iskolában szerezte meg jogi végzettségét, nem biztos, hogy felismeri hivatalból egy szerződésben mi tekinthető tisztességtelennek. Miért is tette volna, hiszen erre 2014. július 4-én maga a Kúria sem jött rá. Elfelejtette megnézni… van ilyen. Akkor az árfolyamrés hiányából adódóan perek százai születtek az adósok részére kedvező döntéssel, azaz a szerződés semmiségét mondták ki. 


2014. június 3-i sajtótájékoztatón ezt a döntést szóba hozó újságírói kérdésre az a válasz született, hogy a "mai ítélet tükrében újra kell értékelni és ha szükséges kijavítani a korábbit."

Folytathatóvá tenni a szerződést, mert a felfogásuk az, hogy ez szolgálja legjobban az adósok érdekeit. Azt a termékhez kapcsolódó szerződést akarják lélegeztetőgépre, műszíves keringésre rátenni, ami élhetetlenné tette sokak életét, és lássuk be: kifizethetetlen. 

Lehet, hogy ez jó néhány embernek meglepetés, de a perek nem azért indulnak, mert a hiteladósok speciális, másoktól jelentős eltéréssel szocializálódtak, hanem a már korábban is jelzett okok miatt. 

Minél nagyobb az életben tartásra való törekvés, annál nagyobb lesz a káosz. Nincs szükség bankmentő jogalkalmazásra, javítgatásokra. Elég volt a visszamenőleges pótlásokból, inkább tessenek gondolkodni egy nagyon lényeges kérdésen. 
Ki fizeti a kártérítéseket?

Barabás Gyula – Pénzügyi fogyasztóvédelem

Szólj hozzá

Hozzászólás