A BEISMERŐ VALLOMÁS. A BANKOK ÍGY VÁGTÁK ÁT A DEVIZÁSOKAT

Járvás Éva – "Szakmai kifejezéssel le kellett volna fedezzük a kamatkockázatot ……de ha mi 20 évre előre lefedeztük volna magunkat, akkor nem lett volna mit áthárítani az ügyfelekre."




Tessék észrevenni!
KAMAT-ról beszél, és nem TŐKEnövekedésről.

A kölcsöntőke a nyilvántartásban a Számviteli törvény 60. §. szerint csak felvételkori értéken tartható nyilván. A bank emellett az árfolyamkülönbözetet külön vezeti (de lehet, hogy összevontan, ami súlyos könyvvezetési hiba lenne), majd ezt az árfolyamkülönbözetet mint tőkekövetelést számolja el ügyfél felé, anélkül hogy ő az árfolyamkülönbözetet tőkésítette volna. Azaz úgy csinál mintha az árfolyamkülönbözet is kölcsön lenne, pedig az nem kölcsön.

Akkor hát mi? (a videó alatt a magyarázat!)




1. 
Az árfolyamkülönbözet egy devizapárosra történő spekuláció nyeresége a banknak (Járai Zsigmond nyilatkozata), vesztesége az ügyfélnek, de nem kölcsön.
Ha viszont veszteség akkor KÖLTSÉG ? Ezt a költséget a THM nem tartalmazza, hiszen nem is meghatározható előre. 
Valójában nem költség, mert a bank nem nyújt érte szolgáltatást, hanem egy spekuláció, aminek szerencsejáték jellemzője van.
PTK 6:121. § [Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés] (1) Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni
b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;"

2. 
Amennyiben a bank az árfolyamkülönbözetet a kölcsöntőkéhez csapja, akkor azt kölcsönként (Kúria – fogyasztói kölcsönszerződések, az ügyfelek devizában adósodtak el) kellett volna kezelni, azaz előbb teljesíteni, folyósítani vagy jóváírni (szerződésben nekem így van), aztán követelni. A bank ezt a tőkekorrekciót elmulasztotta, csak követelt, de nem korrigálta a kölcsöntőkét az árfolyam hatásával. Bertha Szilvia féle vonal, és erről írtam a petíciómban is, amit ezen a linken talállsz: http://www.peticiok.com/a_tokekorrekciorol_senki_nem_beszel…

3. 
A kölcsöntőke devizanyilvántartását a számviteli alapelveknek megfelelően az árfolyam változása arányában rendre értékeli, mielőtt a törlesztőrészletet és a fennálló tőketartozást kiszámítja. Erről a kölcsönszámítási módszertanról lesz szó augusztus 11-én a Krisztina Hotelben Soltész Sándor mérnök közgazdász előadásában. Ez a módszer felel meg a külföldi deviza alapú kölcsön számításának, de a bank nem így számolt.

Ehelyett mit tett a bank?

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Adott pl. 150 000 Ft-tot, mintha vett volna tőlem 1000 CHF-et.

De nem vett. Hogyan is vett volna, amikor nekem még forintom se volt, nemhogy Chf-em. Nos úgy, hogy egy jövőbeni CHF-et vett meg tőlem, amit részletekben akkor adok át neki napi árfolyamon, amikor törlesztek. Vagyis a törlesztésnek megfelelően zárja a Forex trade pozíciót és ügyfél pedig fizeti a devizaösszeget. A bank szemszögéből te nem kölcsönt törlesztesz, hanem az előre eladott CHF-et adod át aktuális árfolyamon hónapról hónapra.




A te szemszögedből pedig jól át lettél dobva a palánkon.

De mi köze ennek a nagy makró maszlaghoz? Közönséges csalás és bűncselekmény, nem pedig hablaty.

Szólj hozzá

Hozzászólás