A BEFEKTETÉSI ÜGYLETEK ERŐSZAKOS FORINTOSÍTÁSA – AVAGY PIACI ÁRFOLYAMÚ DEVIZA-KÁROSULT “MENTÉS”

A BEFEKTETÉSI ÜGYLETEK ERŐSZAKOS FORINTOSÍTÁSA – AVAGY PIACI ÁRFOLYAMÚ DEVIZA-KÁROSULT "MENTÉS"

Mit kértek és mit kaptak a devizahitelesek? – (A tévedések elkerülése végett a kérdést nem mi, hanem a NapiGazdaság tette fel!)

Az új összetételű parlament egyik első feladatául a devizahitelesek ügyének rendezését választotta. Erre az után nyílt lehetősége, hogy a Kúria több éves, az Európai Bíróság bevonásával is zajló huzavona után június 16-án jogegységi döntést hozott a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének eseteiről.



A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.

Mit is mondott a Kúria?

"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."…hát, akkor ide kattintva olvashatod a választ: “DEVIZÁSOK” FIGYELEM! IGAZOLHATÓ AZ ÁRFOLYAMKOCKÁZATTAL KAPCSOLATOS MEGTÉVESZTÉS!

Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.

A jogegységi döntés után nem sokat habozott a kormány, június 27-én pénteken már be is nyújtotta a Kúria jogegységi döntésére alapozó, annak jogkövetkezményeit némileg ki is terjesztő törvényjavaslatot. A jogszabály első tervezete semmisnek nevezte az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását – helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán rendelte meghatározni. Az Országgyűlésnek először benyújtott, a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoztak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. A törvényt később módosító indítványok elfogadása után fogadta el az Országgyűlés. – NapiGazdaság



Ez igen! Az eurót 309, a svájci frankot 256 forint 60 filléren számolják át, a japán jent pedig 2 forint 10 filléren. A devizaalapú hiteleknél az ügyfelek március elsejétől kapják meg a pénzintézeti elszámolásokat, a kölcsönök forintosításának határideje május elseje. Ekkortól csak az maradhat meg devizaalapú hitelénél, akinek rendszeres devizajövedelme van, a szerződése pedig 2015. december 31-ig lejár, vagy akinél az átváltás után az induló kamat meghaladná az eredeti kölcsönszerződésében (befektetési szerződésben – szerk.) rögzített kamatot.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Szólj hozzá

Hozzászólás