A BANKSZÖVETSÉG – AVAGY A SKORPIÓ DOROMBOLÁSA

Szerencsétlen országunk áldozatai és Bach huszárai I.

Közelmúltban tette közzé a Somogyi Hírlap az alábbi cikket:

 

„Bezár a siófoki Raiffeisen-fiók, 500 aláírás se volt elég a banknak

2015. június 18. 15:10 , Legutóbb frissítve: 2015. június 18. 15:49 F. I.

  • Googleplus
  • Youtube

Bezár a siófoki Raiffeisen-fiók, 500 aláírás se volt elég a banknak

A városvezető, amikor híre ment, hogy több vidéki fiókja között a siófokit is bezárná a bank, levélben kérte a cég magyarországi vezetését: gondolják át döntésüket. A válasz megérkezett: gazdasági okok miatt született az elhatározás és nem változtatják meg a döntést. A megyében Kaposváron megmarad a fiók, a Siófokhoz legközelebbi pedig Székesfehérváron lesz. Közel félezer aláírást is összegyűjtöttek egyébként nyomatékul a siófokiak a polgármester levele mellé.

Lapunk nemrég több kérdést is feltett a Raiffeisen Banknak azok után, hogy napvilágot látott: magyarországi fiókhálózatuk jelentős mértékben csökken, 112-ről 67-re. Érdeklődtünk, hogy a két somogyit érinti-e a döntés, ha igen, milyen határidővel és milyen személyi leépítéssel jár a bezárás, illetve kevesebb lesz-e a helyben elérhető szolgáltatás (atm-ek)? Kérdéseinkre eddig nem kaptunk feleletet.”



Miután én az elmúlt ötven év legnagyobb magyar tragédiájának okozóit látom a Bankszövetségbe tömörült valamennyi magyar bankban függetlenül attól, hogy hála Istennek semmiféle szerződéses viszonyba nem kerültem velük, nem találok gyűlöletre alkalmasabb szervezeteket hazánkban, mint a többségében jelenleg is zavartalanul tevékenykedő ezen bankokat.

Hiszem azt, hogy Széchenyi István gróf akkor, ha tudta volna azt, hogy olyan gazemberségek fognak bekövetkezni 170 évvel később több millió magyar ember számára, mint amik az elmúlt tíz évben bekövetkeztek a hitelt nyújtó bankok által, akkor inkább a feudális viszonyok fenntartását javasolta volna a magyarság számára, mint a haladást a pokol irányába.

Eddig úgy gondoltam, hogy minden tisztességes magyar ember akár van hitele, akár nincs hitele, ezekkel a zsarolási jellegű tevékenységek

 

„Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz”

folytatását végző bankokkal úgy van, hogy akkor lássa őket, amikor a háta közepét, de be kell látnom azt, hogy rosszul gondoltam. Siófokon minden negyvenedik ember és a Városvezető aláírásukkal kifejezetten kérik azt. hogy a hála Istennek távozni készülő egyik bankszövetségi bank maradjon Siófokon.

Azt idáig is tudtam, hogy a korábbi siófoki Városvezető a kaposvári Kollégájával együtt – valamint még sokan mások – kedvező vételi körülmények között vásároltak Balatonparti ingatlanokat családtagjaik részére az OTP-től azzal a nyilvánvaló eladói szándékkal, hogy a banki visszaélésekkel kapcsolatosan a Polgármesterek fogják be a szájukat, de azt nem tudtam, hogy ingatlanjuttatás nélkül is megtörténhet Siófokon az, hogy ötszáz fő a jelenlegi Városvezetővel együtt nagyon fájlalja az Al Caponei mélységekbe sülyedt magyar banknak távozása.

Végül is az ő dolguk, lehet, hogy ők úgy gondolják, hogy a skorpió akkor, ha az ágyunkba tesszük, akkor dorombolni fog. 

Én mindenesetre a skorpió dorombolásába semmilyen körülmények között nem hiszek, mint ahogy abban sem, hogy a jelenkor magyar Al Caponéi bármilyen körülmények között megváltoznának.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Már csak azért sem lesz kutyából soha szalonna ebben az esetben sem, mert kormányzati és országgyűlési segítséggel egyre mélyebbre süllyesztik jelenleg is a közélet erkölcsi válságát a nem létező jogállamiság bizonyítására.

Néhányezer milliárd törvénytelenül megszerzett forintnak megtartása érdekében bármire képesek.

Kezdték azzal tevékenységüket a Bankszövetségbe szerveződött, devizában nyilvántartott forintkölcsönnel foglalkozó bankok, hogy szedett-vedett tájékoztatás mellett ráerőltették a devizában nyilvántartott forintkölcsönnel kapcsolatos előre gyártott szerződések aláírását az adósokra, és ugyanekkor vagy átadtak az adósoknak, vagy nem egy általános szerződési feltételnek, vagy Üzletszabályzatnak nevezett, általában olvashatatlan betűnagysággal készül sokoldalas irományt az adósnak úgy, hogy ebből egy átlagos képességű gondos adós egy kukkot sem értett volna még akkor sem, ha hagyták volna a szerződés aláírása előtt ezt átolvasni.

Gondosan ügyeltek az ilyen szerződést és Üzletszabályzatot készítő bankok arra, hogy közjegyzők vagy írják át a szerződést közokirati formába, vagy egyoldalú kötelezettségvállaló- elismerő nyilatkozatot készítsenek, és vagy egyik közokiratot, vagy másikat az adósok írják alá anélkül, hogy ennek a közokirati formának következményeit elmagyarázták volna.

Azt a következményt hallgatták el ily módon a bankok a közokiratokról, hogy Európában egyedül állóan tisztességtelenül így módjában lesz a banknak közjegyzői végrehajtási záradékkal közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezni rendes bírósági eljárás megkerülésével a bankok által kimutatott követelésre az adósok megkérdezése nélkül. Európa más országában ilyenre csak akkor van lehetőség, ha a közjegyző kérdésére adós azt nyilatkozza a záradék kiállítása előtt, hogy nem ellenzi a záradék kiállítását.

Állították a bankok a szerződés aláírásakor azt, hogy a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződés egy olyan változó kamatozású kölcsönszerződés, melynél az irányadó deviza jegybanki alapkamatának – Svájci Nemzeti Bank – változása százalékpontonként 9 százalékos törlesztőrészlet változással jár,  majd miután 2009. januártól a Svájci Nemzeti Bank jegybanki alapkamata 2,2 %-ről 0,2 %-ra csökkent – azóta pedig 0 körüli – ugyanezek a magyar bankok eszetlen okoknál fogva – pl: „fogyasztói árindex” határozták meg a kamat, költség és díjak emelését.

Az Európai Bíróságnak folyamatos tájékoztatása után sikerült 2014-re az adósoknak a magyar bíróságok előtt eljutni a perekben oda, hogy bebizonyosodott bankokról az, hogy tisztességtelen szerződési feltételek teljesítésének kikényszerítésével az adósoktól az addig követelt összegeknek 2/3-ad-1/2-ed részét jogtalanul követelték, míg ezt megelőzően 2013 januárjában Dr. Matolcsy György miniszter  úgy rúgott ki az Európai Bíróság által javasolt közérdekű perek indítványozásával, hogy a lábam sem érte a földet.

Ilyen előzmények után a kegyelemdöfést a Bankszövetségbe tömörült, devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéseket készítő bankok számára a 2014. június 16-án hozott 2/2014. Polgári Jogegységi határozat alábbi rendelkezései adták:

 

“Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.

 

Indokolás:

Abban az esetben, ha a szerződés szövegéből és a pénzügyi intézmény által nyújtott tájékoztatásból egyértelműen  felismerhető volt az „átlagos fogyasztó” mércéjén keresztül megítélt konkrét fogyasztó számára, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül kizárólag őt terheli, és hogy az árfolyam rá nézve kedvezőtlen változásának nincs felső határa, a vizsgált kikötés tisztességtelenségét a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel nem lehet megállapítani.

 Amennyiben tehát a fogyasztó a jogszabály által előírt tájékoztatást megkapta, a kockázat feltáró nyilatkozatot  aláírta, akkor azt – az ellenkező bizonyításáig – úgy kell értékelni, hogy az árfolyamkockázat korlátozás nélkül őt terhelő volta számára világos és érthető volt, illetve annak kellett lennie. A pénzügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a fogyasztó tájékoztatása ilyen módon megtörtént.

Soha egyetlan bank sem adott az adósok számára olyan tájékoztatást, hogy az árfolyamváltozásnak nincs felső határa. Ennél fogva az árfolyamváltozásra adott minden egyes banki tájékoztatás tisztességtelen és ebben a tekintetben a szerződés vagy részlegesen, vagy teljesen tehát érvénytelen.

Ebből következően pedig vita esetén csak a bíróság tudja perben megállapítani azt, hogy az árfolyamkockázatot melyik fél viseli. Vagy az adós, vagy a bank.

A zsarolási jellegű cselekményekkel létrehozott Al Caponei magaslatokat elérő nagy banki mű ezzel végképpen összeomlott.

Ennek ellenére Dr. Matolcsy György immár bankelnökként még a jogegységi döntés után fél év múlva is úgy csinált, mintha ez a jogegységi határozat nem létezne és a kereskedelmi bankok felé zavartalanul azt közölte, hogy az árfolyamváltozást márpedig az adósoknak kell viselni bármiféle banki tájékoztatástól függetlenül.

Érdekli-e a mai Magyarországon egy Matolcsy féle vagy hozzá hasonló nagyembert törvény, vagy jogegységi határozat? Akkor amikor ezáltal több ezer milliárd, jogtalanul megszerzett forintot a kereskedelmi bankok számára a törvények figyelmen kívűl hagyásával biztosíthat?

Úgy gondolta ő is, hogy fölösleges törvényekkel, jogegységi határozatokkal bíbelődni, majd csak megoldja ezt problémát a Kormányhoz sok éve hű Alkotmánybíróság. Ellenben ki tudja miért, de ez mégsem jött össze Matolcsyék számára az alábbi Alkotmánybírósági rendelkezés szerint:

 

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 11/2015. (V. 14.) AB HATÁROZATA

 

h a t á r o z a t o t:

 

Az Alkotmánybíróság a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező részének 1. pontja és az ahhoz kapcsolódó indokolás III/1. pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket elutasítja.

 

[55] A PJE határozat szerint tehát amennyiben a pénzügyi intézmény tájékoztatása nem volt megfelelő vagy adott esetben a fogyasztó (azaz a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés adósa) vonatkozásában elmaradt, akkor ezt a körülményt a tisztességtelenség (semmisség) körében kell értékelni és a kikötést ennek megfelelően kell teljesen vagy részlegesen érvénytelennek minősíteni. A pénzügyi intézmény magatartásának (az általa adott tájékoztatásnak vagy annak elmaradásának) értékelését az egyedi ügy eldöntése során, a fogyasztó érdekében, a tisztességtelenség körében kell figyelembe venni. Ez nem minősül sem új normaalkotásnak, sem contra legem értelmezésnek, pusztán annyit jelent, hogy az érvénytelenségi okok közül – a jogértelmezés keretein belül maradva – a fogyasztóra nézve kedvezőbbet kell alkalmazni.

Ilyen esetekben alapvetően az eljáró bíró feladata annak eldöntése, hogy az adott tényállásnak mely törvényi rendelkezéssel szorosabb a kapcsolata és a jogvitát ennek megfelelően zárja le. Önmagában azonban az, hogy a Kúria – a jogegység biztosítása érdekében – a támadott PJE határozatban a versengő érvénytelenségi okok közül a fogyasztó érdekét jobban védőt részesíti előnyben, nem minősül jogalkotásnak, és nem eredményez emiatt alaptörvény-ellenességet sem. Ahogyan a felperes keresetlevelében több (alternatív) kereseti kérelmet is előterjeszthet és azok sorrendjét is megjelölheti, akként a Kúriának is lehetősége van arra, hogy az érvénytelenségi okok közül – anélkül, hogy az új norma alkotásához vagy contra legem értelmezéshez vezetne – egyet kiválasztva preferáljon. Ezzel elősegítheti az uniós és hazai fogyasztóvédelmi előírásoknak és azokon keresztül az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésének az alkotmányos érvényesülését. Emiatt az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a PJE határozat sem új normát, sem contra legem értelmezést nem tartalmaz, így a bírói kezdeményezéseket ebben a részében is elutasította.

 

Ebből következően Dr. Matolcsy György és tsai még elmerenghetnek azon, hogy milyen szörnyű országban élnek akkor, amikor mondjuk 4-5000 milliárd jogtalanul megszerzett pénzt sem tarthatnak meg zavartalanul, de ezzel az Alkotmánybírósági határozattal bizonyosság vált az, hogy a 2014. évi XXXVIII. számú, elmúlt ötszáz évnek egyik legszégyenteljesebb magánjogi törvénye tarthatatlanná vált.

Mert ugye ezzel a valamennyi parlamenti párt országgyűlési képviselői által megszavazott törvénnyel a törvényhozóknak az volt a célja, hogy egy „elszámolás”-nak nevezett szélhámossággal akadályozzák az adósokat abban, hogy az elszámolás után a tényleges káruk megtérítése végett a bankokkal szemben bíróság előtt perben fellépjenek, illetve egy



„forintosítás”-nak nevezett szélhámossággal tovább fokozzák az adósok kifosztását. Részben azáltal, hogy ha már egyszer a bankok érdekében „megfeledkeztek” eddig az irányadó deviza kamatváltozásnak törlesztő részletre gyakorolt hatásáról, akkor legalább ugyancsak a bankok érdekében ne feledkezzenek meg jövő év április havától törvénybe iktatva a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapkamat változásának törlesztő részletre gyakorolt hatásáról.

Mondjuk 50 %-os törlesztő részlet emelésével, hiszen 6 %-os jegybanki alapkamatemelés az elmult évi törvények szerint lehetségesek. Amennyiben ehhez az OTP által már közzétett, 2016. október 16-tól kezdődő töketörlesztést is hozzáteszik 80 %-os törlesztőemeléssel, akkor az országgyűlési képviselő urak szándékai szerint már csak egy lehetőség létezik a bankok által követelt törlesztő részlet megfizetésére. Az, hogy minden devizában nyilvántartott forintkölcsön miatt elszegényedett család a 10 éves gyermeket is József Attila által emlegetett munkákra késztesse. Talán akkor életben maradnak.

Itt tartunk.

Összegezve tehát van egy adósokra törvénnyel rákényszeríteni szándékozott elszámolásnak nevezett olyan szélhámosság, melyben Dr. Matolcsy György bankjának javaslatára az adósokat terhelték be azzal a árfolyamváltozással kapcsolatos teherrel, melyről az Alkotmánybíróság által is alkotmányosnak ítélet 2/2014 PJE határozat – bíróságok számára kötelező – szerint az dönti el az árfolyamváltozás terheinek a viselését, hogy a bíróság tisztességesnek, vagy tisztességtelennek itéli meg a a banknak kockázatfeltáró nyilatkozatát.

Akkor, ha van ilyen. Mert akkor, ha a bank a kockázatfeltáró nyilatkozatot felmutatni nem tudja, akkor nincs mit vizsgálni, hanem a bank viseli az árfolyamváltozás terheli.

 

Fentiekből következően tehát nincs az az ember, aki az árfolyamváltozással kapcsolatos bírósági vizsgálatig bármiféle elszámolást tudna végezni az adósok kötelezettségeivel kapcsolatosan.

Ezért is lehet bizonyítottan szélhámosságnak tekinteni az elszámolást és ehhez kapcsolódó forintosítást is.

Ellenben Matolcsyn kívűl az Alkotmánybírósági döntést követően a magyar törvényhozást sem érdeklik a fentiek. Mellékletben látható a 2015. május 18-án kihirdetett

2015. évi LII. törvény a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról”

törvényből kiemelem az alábbi rendelkezéseket:

 

(12) Az Elszámolási törvény 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  polgári nemperes eljárásban a  bíróság kizárólag azon iratok és adatok alapján dönt, amelyek a  Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során rendelkezésre álltak. Az eljárásban egyéb bizonyításnak helye nincs.”

(14) Az Elszámolási törvény 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A  22.  § (5)  bekezdése szerinti esetben a  bíróságnak elegendő azt vizsgálnia, hogy a  kérelmező olyan okból benyújtott panasz alapján kéri-e a bíróság eljárását, amely okból már más az adott elszámolást vitatta, és amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált.”

Ezeket a rendelkezéseket akkor hozta meg a magyar törvényhozás, amikor már tudta, hogy az Alkotmánybíróság is helyesli azt a jogegységi döntést, mely szerint azt, hogy az adós vagy a bank viseli az árfolyamváltozás terheit, a bíróság a banki kockázatvállalási nyilatkozat tartalma alapján döntheti el.

Mint jól látható, mindez az idézett törvényi rendelkezés alapján a törvényhozást nem érdekli.

Eldöntötték azt, hogy márpedig a törvényhozók szerint az árfolyamváltozás terheit az adósok viseli. Punktum.

 

Lehet itt Jogegységi határozat, lehet itt Alkotmánybírósági határozat, lehet itt Európai Bizottsági panaszeljárás, lehet itt Európai Bírósági ítélet, vagy Európai Uniós jogszabály, mindez sem, Dr. Matolcsyt, sem a Magyar Országgyűlést nem érdekli.

„Matolcsynak, Parlamentnek egy a hangja,

Morajos, halk, halotti hang”

Azt mormolja, hogy pusztulj magyar

Léhmann György Siófok 

  • Googleplus
  • Youtube

Szólj hozzá

Hozzászólás