A bankok a szerződéseiket átalakítják, a devizahitelesek kárát pedig kamatostól megtérítik

Kiugrott bankárok viszik sikerre a pórul járt devizahiteleseket

Dejan Gavrilovics, a belgrádi „Efektiva” Banki Ügyfelek Egyesületének elnöke nem gondolta, hogy a szerb „vadnyugaton” ilyen könnyű lesz a harc a bankokkal szemben.

Amint arról az MNO beszámolt, Szerbiában a bíróságok ítéleteinek nyomására megszülettek a Szerb Nemzeti Bank ajánlásai, amelyek a szerbiai bankokat lépésre kényszerítették a devizahitelesekkel szemben. A bankok egy része már követi az ajánlást, és az egyoldalúan módosítható szerződéseiket átalakítják, a devizahitelesek kárát pedig kamatostól megtérítik. Az idáig tartó út hosszú volt és még sokáig tart majd, mert több bank a pontos elszámolás helyett alkukat kínál ügyfeleinek, néhány bank pedig fittyet hány az ajánlásokra, de várhatóan őket is utoléri a törvény szava.

A szerb devizahitelesek sorsának jobbra fordulásában kulcsszerepet játszott a belgrádi „Efektiva” Banki Ügyfelek Egyesülete, ezért megkerestük annak elnökét, Dejan Gavrilovics urat, hogy tapasztalatait megoszthassa az MNO olvasóival, esetleg tanácsot is adhasson a magyar devizahiteleseknek:

– Kérem, mutassa be az „Efektiva” egyesületet!
– Az egyesület 2011 júniusában jött létre. Azóta mintegy ezer tagunk van, Facebook-csoportunkba közel ezerötszázan regisztráltak, de tudjuk, látjuk, hogy munkánkat sokkal többen követik.


– Szerbiában hány devizahiteles van?
– A szerb bankszövetség adata szerint 22 ezer devizaalapú hitelszerződésről tudunk, de igazából ez az adat elég bizonytalan. Egyes vélemények szerint ez a svájcifrank-alapú szerződések száma, de nem tudni pontosan, illetve azt sem, hogy ez magánszemélyekre vagy üzleti ügyfelekre is vonatkozik-e. Azt már mi becsültük fel, hogy szerződésenként átlagosan háromezer euró kár éri a hiteleseket, azaz összesem bő hatvanmillió euró jogtalan bevételhez jutottak a bankok.

– Önnek is van devizahitele?
– Volt, de már nincs. Én egyébként a bankszférában dolgoztam, így vettem fel az euróalapú hitelt. Amikor kiléptem, a volt munkahelyem azonnal megemelte a hitelem kamatát, de már a törlesztés vége felé jártam, és mindössze kétszáz euró károm származott ebből. Ezért nem pereltem. Az egyesületünkben amúgy több bankár is van. Olyanok is, akik más bankkal hadakoznak, de olyanok is, akik a saját munkaadójukkal szemben terveznek fellépni. Szakértelmük, tanácsaik rendkívül hasznosak a többi tag számára.

– Hány pert indítottak eddig?
– Az egyesület tagjai közül 350-en fordultak bírósághoz. Eddig húsz elsőfokú ítélet született, kivétel nélkül a felperesek, azaz a devizahitelesek javára. Egy jogerős ítéletünk van, ez szintén a bankot marasztalta el. A nyertes hölggyel a bank már megkezdte az elszámolást. A kártérítés során a bank módosítja a szerződést, visszaállítja a hitel költségeit az eredeti szintre, megtéríti a többletként befizetett összeg után járó késedelmi kamatot, és állja a per összes költségét.


– Amikor elkezdték a munkát, gondolta, hogy ekkora sikerük lesz?
– A siker reményében kezdtünk el szervezkedni, de azt álmomban sem gondoltam volna, hogy mindez ilyen könnyen megy majd. Igazából féltem, mert itt, a „vadnyugaton” minden lehetséges.

– Mi volt a sorsfordító pillanat?
– A bírósági ítéletek. Ezeknek volt köszönhető az, hogy az egyébként érvényben lévő fogyasztóvédelmi törvények alapján a Szerb Nemzeti Bank közzétette ajánlásait, amelyben lényegében tisztességes szerződések létrehozására és elszámolásra szólította fel a bankokat. Ezzel egy elegánsabb utat kínált fel a bankoknak a helyzet megoldására. Egy osztrák és két görög tulajdonú bank szinte azonnal elfogadta ezt. Egy német meg pár szerb bank nem reagált még, sőt a németről úgy tudjuk, hogy a kivonulást fontolgatja.

– Mi volt az alapja a pereknek?
– Kivétel nélkül minden esetben a szerződés, ezen belül a kamat egyoldalú módosításának lehetősége volt a támadási alap, amit a bankok minden szerződésben kikötöttek maguknak.


– Magyarországon az egyoldalú szerződés, a kamat emelése, az árfolyam emelkedése és a deviza váltásának jutaléka is feszültséget okoz és kérdéseket vet fel.
– Szerbiában sincs másként. A svájci frank árfolyama majdnem megkétszereződött, és jogtalannak tartjuk a jutalék elszámolását is. A legnagyobb gondot és a legnagyobb veszteséget mégis a kamatok emelése okozza a hiteleseknek. De ahogyan követem az eseményeket, ugyanez a helyzet Horvátországban, Lengyelországban és Romániában is. És a devizahitelesek ott is nyerik első pereiket. Montenegróban az első fokon eddig minden devizahiteles vesztett, de a másodfokon megszülető első ítélet már a felperesnek kedvezett.

– Az eddig nyert tapasztalatai alapján milyen tanácsot adna a magyar devizahiteleseknek?
– Két lehetőség van a devizahitelek rendezésére. A bírósági út és az állami út. Úgy hallottam, hogy a magyar kormány igyekszik segíteni a devizahiteleseken. Ez igazi lendületet adhat a megoldás megtalálásának. Ha marad a bíróság, akkor a magyar törvények ismeretében rendkívül okosan kell megválasztani a kereset alapját. Nálunk ez a szerződés egyoldalúsága volt és működött – üzente Dejan Gavrilovics, a belgrádi „Efektiva” Banki Ügyfelek Egyesületének elnöke.

Forrás: MNO

Szólj hozzá

Hozzászólás