600-800 peres eljárást kezdeményeztem eddig a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés adósait képviselve

Tisztelt Fővárosi Törvényszéki Elnök Úr!

 

 

            600-800 peres eljárást kezdeményeztem eddig a devizában nyilvántartott forinthitel szerződés adósait képviselve tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránt a hitelező bankok ellen, és becslésem szerint ezeknek 70-80 %-a lefolytatására a Fővárosi Törvényszék jogosult.

 

Debreceni Törvényszék előtt folyamatban volt egyik elsőfokú peres eljárásban hozott ítéletnek európai tartalma miatti megelégedésem késztetett arra, hogy a nyilvánosságot tájékoztassam az ítéletről, és így került sor arra, hogy több hírportálon adtak hírt a debreceni ítéletről – http://www.pestmegyei-hirhatar.hu/hir/eljott-az-ido-a-devizaperek-lazan-nyerhetok  stb .-  és az alábbi címen az egyik hírportálon az alábbi kezdetű cikk jelent meg 2013. április 13-án:

 

http://hunhir.info/?pid=hirek&id=63761

 

Léhmann-perek: Debrecenben két jelzáloghiteles is nyert

2013. április 13. 21:05

 

Kontroll nélkül, egyoldalúan, bármikor nem lehet az ügyfélre terhelni a bank többletköltségeit, ezt mondta ki a Debreceni Törvényszék, amikor két devizahiteles polgári peres eljárásában hirdetett ítéletet. Mindkét per adósának jogi képviselője a Hunhír.info hírportálon önálló rovattal rendelkező siófoki Léhmann György.

Mindkét ügyfél jelzálog típusú hitel kölcsönszerződéssel rendelkezett, amelyeket 2007-ben, illetve 2008-ban kötöttek. A Debreceni Törvényszék megállapította, hogy a szerződések azon pontja, miszerint „A hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni” – érvénytelen, egyebekben mindkét szerződés többi része változatlan formában érvényes.

————————-

Ehhez a cikk megjelenéséhez képest két nap múlva – április 15-én – az Index hírportál egy másik, Fővárosi Törvényszéken első fokon befejezett peremmel kapcsolatosan közölt cikket, a cikk írója közölt az alábbiak szerint egy 2011. Julius 1-i nyilvános rendezvényen rólam készült fényképfelvételt, és az akkor elhangzott beszédem egyes mondatait kiragadva az alábbiakat közölte, illetve április 21-i újabb cikkben az ugyancsak alábbiakban látható módon ezekre a közléseit megismételve „tragikomikus szereplője volt”  szavakkal illetett:

http://index.hu/gazdasag/2013/04/15/600_milliarddal_jonnek_nekunk_a_bankok/

 

600 milliárddal jönnek nekünk a bankok?

A keszthelyi ügyvéd alighanem sokaknak reményt adott, hiszen nem kevesebbet állított, mint hogy „amit idáig a bankok tettek, az teljesen törvénytelen, semmis. Össze-vissza hasukra ütve módosították a szerződéseket” Kifejtette: „amit követeltek a bankok az adósoktól 2008 óta, annak a 40 százaléka törvénytelen, az visszajár, illetőleg túlfizetésben vagyunk, számításaim szerint ez 5-600 milliárd, de ennél csak több lehet. A bankok leszerepeltek, ők már ne okoskodjanak. Hol volt itt valuta?”

http://index.hu/gazdasag/2013/04/21/devizahiteles/

 

A hét egyik tragikomikus szereplője volt a devizahitelesek ügyét a bíróságon is képviselő Léhmann György ügyvéd.

Léhmann ugyanis előbb kijelentette, hogy nem látja azt a jogszabályt, ahol el tudna bukni, végül azonban elbukott a legutóbbi tárgyaláson. Az ügyvéd keresetét értelmezni se tudta a bíróság, olyan jogi ellentmondások miatt, mint hogy hogyan lehet egy szerződés egyszerre semmis és hibásan teljesített.

————————-

 

A cikk írójának nem egészen alapos felkészülésére utal lakóhelyemnek „keszthelyi” megjelölése a cikkben, illetve a „tragikomikus” jelző használata arra, hogy a velem szembeni, feltehetőleg a debreceni ítélet ismertetése, pernyerésem miatti gyűlölettől már olyan mértékben volt elborulva elméje, hogy józanul, higgadtan, tárgyilagosan tényfeltárást végezni képtelen volt.

 

Előzetesen egyik cikke előtt sem közölte velem azt, hogy az írásokban említett, velem kapcsolatos tények tekintetében nincs-e észrevételem, vagy azt sem kérdezte meg, hogy a meglehetősen mocskolódóra sikerült szövegkörnyezetben megjelenő és két évvel ezelőtt készült fényképfelvételemnek közzétételéhez mégis mit szólok.

 

Miután ismeretlenek tájékoztattak az Index cikk megjelenéséről, az objektív tájékoztatás érdekében természetesen közöltem, indokoltam mindazokat a körülményeket, melyek alapján a cikk valótlan tartalmát cáfoltam, még az MTI-nek is eljuttattam alábbi cáfolatomat,

 

 

„Tekintettel arra, hogy az Index internetes hírújság előzetesen nem közölte azt, hogy írást szándékozik velem, vagy bármelyik peremmel kapcsolatosan közreadni, nem állt módomban téves közléseit kijavítani.

 

Természetesen ezt távolságtartást én is természetesen betartom, semmi kedvem ezek után velük szóba állni, de ha valakinek módjában áll közölni velük az alábbiakat, úgy ezt természetesen nem ellenzem.

 

1./ A hírben megjelölt ügyben keresetet nem terjesztettem elő, talán két évi pereskedés után reménytelen perbeli helyzetben keresett fel a felperes.

 

2./ Én soha kölcsönszerződés érvénytelenségét nem szorgalmazom, ennek a kérelemnek mindenkor ellenére vagyok, most is.

 

3./ A többszázezer forint helyett nyugodtan írhatott volna a hírportál 200.000.-Ft-ot, mert ténylegesen ennyi volt.

 

4./ A cikk egy kölcsönszerződésről tesz említést a perben, holott kettő volt vitás, és ezt a kettőt a cikk keveri.

 

5./ A házaspár valóban kért kártérítést a banktól még a korábbi, televízióból jól ismert ügyvéd által képviselve, csak azt nem tudom, hogy ennek hozzám mi köze.

 

6./ Valóban nem tekinthető egyszerre semmisnek és egyidejűleg hibásan teljesítettnek egy szerződés, de kettő szerződésből az egyik semmisnek, a másik hibásan teljesítettnek igen.

 

7./ Valóban volt egyébként olyan felperes által személyesen bírósághoz továbbit ott beadvány, amit én a mai napig soha nem láttam.

 

Szerintem ez utóbbi tény legyen annak bizonyítéka, hogy az Index mennyire korrekt tájékoztatást kívánt velem kapcsolatosan adni.”

 

de természetesen mindez azoknak a hírportáloknak, amelyeknek feltehetőleg nincs igényük az objektív tájékoztatásra, illetve az adósokat mindenáron lebeszélni akarják a peres eljárásokról, találékony módon, lejáratásomra alkalmas legjobb kifejezéseket keresve az alábbi cikkeket jelentették meg április 15-e óta:

http://www.penzcentrum.hu/karrier/lehmann_gyorgy_is_elbukott_100_ezres_koltseg_az_adosok_nyakaban.1036135.html

Léhmann György is elbukott: 100 ezres költség az adósok nyakában

—————————

 

http://hitelhir.hu/hitel/lehmann-gyorgy-is-elbukott-100-ezres-koltseg-az-adosok-nyakaban

 

Léhmann György is elbukott: 100 ezres költség az adósok nyakában

 

———————-

 

http://www.origo.hu/gazdasag/20130418-pert-nyert-az-otp-ertelmezhetetlen-volt-a-devizahiteles-ervelese.html

 

Hibázott az ügyvéd, elbukott egy devizahiteles

 

———————–

 

http://propeller.hu/itthon/2677330-pert-vesztettek-lehmann-ugyfelei

 

Pert vesztettek Léhmann ügyfelei

 

————————-

 

            A 600-800 folyamatban lévő peres ügyeimre gondolva akár azt is mondhatnám a költő szavaival, hogy „sekély a kéj” a bankok érdekében sürgölődő média részéről akkor, amikor két hét óta ezen az egyetlen ügyön rágódnak – alaptalanul – de miután a Debreceni Törvényszék ítéletét a sajtó felé elsőnek a Bíróság közölte a sajtóval, alappal feltételezem azt, hogy a sajtóban agyongyötört Fővárosi Törvényszéki ítéletet pedig a Fővárosi Törvényszék ismertette a sajtó részére.

 

Ebből kiindulva indokoltnak látom, hogy az alábbiakban tisztázzam azt, hogy amikor az engem keszthelyinek állított hírportál azt állította, hogy

 

„Léhmann ugyanis előbb kijelentette, hogy nem látja azt a jogszabályt, ahol el tudna bukni, végül azonban elbukott a legutóbbi tárgyaláson. Az ügyvéd keresetét értelmezni se tudta a bíróság, olyan jogi ellentmondások miatt, mint hogy hogyan lehet egy szerződés egyszerre semmis és hibásan teljesített.”

akkor ezen állítások helyett vajon nem arról van-e szó, hogy amikor a bíróság a kereseti kérelmemet elutasítja, akkor a bíróság sem találja az elbukásomat eredményező jogszabályt, a kereseti kérelmemet pedig tudja értelmezni a bíróság, illetve semmiféle ellentmondást nem tartalmaz a kereseti kérelmem.

 

Hanem azért utasítja el, mert el kell utasítania. Azért utasítja el, amiért a média is kórusban üvölt rám. Mert ezt várják el tőlük. Törvénytől függetlenül. 

 

===============

 

II.

 

            A tisztázás érdekében előbb kiemelem a fentiekben már említett, Debreceni Törvényszék 6.P.21.304/2012/15. számú ítélete indokolása utolsó mondatát:

 

„A felpereseket  képviselő ügyvéd munkadíját a bíróság a 32/2003. (VIII.22. IM rendelet 3. §-ának 3. bekezdése alapján határozta meg annak figyelembevételével, hogy az érintett ügyvéd a per tárgyalásain nem jelent meg, a peren kívül végzett tevékenységét pedig a bíróság mérlegeléssel öt óra időtartamban határozta meg, meg utóbbi körében figyelemmel volt arra, hogy a felperesi képviselő beadványai, előkészítő iratai jellemzően olyan sablon jellegű beadványok voltak, melyek a jelen per tárgyához, tényállásához és a perbeli nyilatkozatokhoz viszonyítottan helyenként súlyosan inadekvát tartalmakat közvetítettek.”

 

Eszerint a Debreceni Törvényszék is megállapította azt, hogy sablon periratokkal dolgozom, és így tudom elérni azt, hogy több száz peres eljárásban egyszerre járok el. A keresetleveleknél kétfajta sablonnal dolgozom, míg az előkészítő iratoknál egyfajtával.

 

Ennek megfelelően a Debreceni Törvényszéknél lefolytatott peres eljárásban ugyanazt a sablont használtam, mint a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezett eljárásokban és csupán a felek nevei, valamint a kölcsönszerződésnek egyéniesítésére alkalmas adatok változnak az iratokban.

 

            Így a Debreceni Törvényszéknél alperesként az OTP Jelzálogbank Zrt-t jelöltem meg, míg mondjuk a Fővárosi Törvényszéknél 25.G.41.671/2012/17. szám alatt folyamatban volt, peres eljárásban a Porsche Bank Zrt volt az alperes.

 

A Debreceni Törvényszék ítéletének rendelkező része a következő:

 

„A törvényszék megállapítja, hogy a peres felek között 2007. november 19-én létrejött és közjegyzői okiratba foglalt „ingatlanjelzáloggal biztosított devizában nyilvántartott jelzálog típusú hitel kölcsönszerződés II. 3. pontja, miszerint

 

„A hiteldíj (kamat és kezelési költség) a 6. törlesztő részlet esedékességétől kezdve változó mértékű, amelyet a Hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni.”

 

„A hiteldíj mértékének e pontban írott megváltoztatása esetén az Adósok kötelesek a Hitelezőnek az ekként megváltoztatott mértékű hiteldíjat megfizetni.

 

Azon feltételek, illetőleg körülmények részletes meghatározása, amelyek esetében a hiteldíj az Adósokra hátrányos módon megváltoztatható a következő: A Hitelező jogosult a kölcsön ügylet kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltétel egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírtok hozama, vagy a Hitelező forrás-, valamint hitelszámla –vezetési költség növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőre nézve romlanak.”

 

érvénytelen.

A bíróság megállapítja, hogy a fenti szerződéses kikötés 2007. november 19. napjától nem jelent kötelezettséget a felperesekre nézve.”,

 

Míg a Fővárosi Törvényszéknek fenti számú perben hozott ítéletének rendelkező része az alábbi szerződési érvénytelenségével kapcsolatosan

 

„a szerződés alapján folyósított kölcsön változó kamatozású. A Bank a kamatváltozásból és az árfolyamváltozásból eredő különbözetet az alábbi tényezők figyelembevételével számítja és érvényesíti.

 

A.)    kamatkülönbözet: A kamatláb a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó. A svájci frank alapkamat mértékét a Bank a Világgazdaság című napilapban, illetve más országos napilapban, valamint az ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségeiben kifüggesztett hirdetményben teszi közzé…A kamat változásából eredő különbözetet a bank a futamidő alatt változást követő naptári hónap első napjától érvényesíti. A kamatkülönbözetet elszámolása félévente külön értesítés alapján történik az abban meghatározott fizetési esedékességgel. A Bank az értesítés útján a következő esedékes törlesztő részlet összegét növeli illetve csökkenti az adós javára, illetve terhére elszámolandó kamatkülönbözet összegével amelynek megfizetéséhez új postautalványt küld.”

 

a következő:


 

„A Bíróság a keresetet elutasítja.

 

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 31.750.-Ft. (harmincegyezer-hétszáz forint perköltséget.”

Debreceni Törvényszék fenti ítélete indokolásának mellékletben olvasható részéből idézek:

 

Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán.

 

A Fővárosi Törvényszéknek ítélete indokolásának szintén mellékletben olvasható érdemi részéből pedig az alábbiakat részt idézem:

 

„Az Általános Szerződési Feltételek keresettel támadott árfolyamváltozásából eredő különbözetre vonatkozó kikötésével kapcsolatosan a bíróság rámutat, hogy az árfolyamváltozása nem jelent szerződésmódosítást, hiszen a svájci frankban kifejezett visszafizetendő tőke és kamat változatlan marad, kizárólag a forintban történő törlesztéskori árfolyam változik, melynek kockázatára az alperes felhívta a felperes figyelmét az Általános Szerződési Feltételek VIII. pontjában.”

 

—————————

 

A Fővárosi Törvényszék ítéletének idézett indokolásrészéből is meg lehet egyértelműen állapítani azt, hogy a bíróság nem lelkiismeretének és a jogszabályoknak megfelelő ítéletet hozott, hanem határozott álláspontom az, hogy olyan ítéletet hozott, amit tőle elvárnak. A lelkiismeretétől és a törvényektől függetlenül.

 

Hiszen az ítélet 2. oldalán az Általános Szerződési Feltételekből idézve  megállapítja azt, hogy a bank által szerkesztett okirat szerintA kamatláb a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó.”  , majd négy oldallal később ezt a szövegrészt elfelejtve tényként állapítja meg azt, hogy „a svájci frankban kifejezett visszafizetendő tőke és kamat változatlan marad,”

 

És ezt a logikátlan, iratellenes megállapítását felhasználva egyúttal közli azt is az ítélet indokolása, hogy az árfolyamváltozásból eredő különbözetre vonatkozó kikötése pedig azért nem jelent szerződésmódosítást, mert az a svájci frank kamat változatlan marad, aminek változását a Bank a Világgazdaság lapban teszi közzé. Egy bekezdésben belül.

 

T. Elnök Úr!

 

Ezt a tarthatatlan indokolását a Fővárosi Törvényszék ítéletének természetesen nem azért ismertettem, hogy az eljáró bírónak egyetlen tévesre sikerült gondolatmenetét felhasználva azonnal kijelentsem azt, hogy a lelkiismeret és törvények figyelmen kívül hagyásával megállapítsam azt, hogy szerintem miként és miért hozta meg ezt az ítéletet ilyen tartalommal a bíró, ezzel kapcsolatos részletesebb bizonyításomat iratomnak következő részében ismertetem.

 

Szándékom az,  hogy a Fővárosi Törvényszéken hozott ilyen és hasonló ítéletekről bebizonyítsam azt, hogy az ítéletet hozó bírók tudatos törvénysértéseinek és logikátlan, iratellenes ítéleti indokolásuknak magyarázata a bíróságon kívüli hatalmasságoknak beavatkozása a peres eljárásba.

 

 

III.

 

A 7 oldalas ítélet indokolása a tényállás és jogszabályok ismertetését követően az 5. oldal közepén kezdi meg a rendelkező rész tényleges indokolását az alábbiak szerint:

 

1./ „Az Általános Szerződési Feltételek III/B/3. pontja biztosítja a felperes részére az azonnali hatályú felmondás jogát, melyre tekintettel a felperes alaptalanul hivatkozott a 18/1999. (II.5.) Kormányrendelet 2. § d. pontjának felhívásával a felmondási jog hiányára.”

 

Meggyőződésem az, hogy miután az ASZF-nek pontját meghatározta az ítélet az adóssal kapcsolatosan, ennél a pontnál olvasható alábbi mondatot is ismeri a bíróság:

 

„Az adósnak lehetősége van  a szerződését azonnali hatállyal írásban felmondani, a járművet a Bank részére átadni és ezzel egy időben kezdeményezheti, hogy a Bank a kölcsön biztosítékát képező járművön fennálló vételi jogát érvényesítse.”

 

Valamint az adóst ekként meghatározott felmondási jogának törvényi szabályozását is ismeri a bíróság:

 

Ptk. 319. § (2) A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár.

 

321. § (1) Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti.

 

 

És ezekből a jogszabályhelyekből következően azt is tudja a bíróság, hogy a felmondás mivel a szerződést megszünteti, és a megszüntetés esetén a megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás ellenértékét a felmondásra jogosultnak – adósnak – meg kell fizetni, a bank úgy biztosította a bíróság által meghatározott helyen az adós számára a felmondás jogát, hogy ezzel egyidejűleg az adósnak a még hátralévő tartozását meg kell fizetni.

 

És végül azt is tudja a bíróság, hogy a 2/2012.(XII.10.) PK Vélemény a következőket is megállapítja:

 

6. pont f: Önmagában a felmondás jogának kikötése ugyanakkor nem teszi az egyoldalú szerződésmódosítást tisztességessé. A felmondási jog gyakorlásával együtt járó jogkövetkezmények – az egyösszegű visszafizetési kötelezettség, a hitelkiváltás magas tranzakciós költsége – miatt ugyanis az a fogyasztó számára gyakran nem jelent reális alternatívát a szerződésmódosítással szemben.

 

Azaz összegezve jól tudja a bíróság azt, hogy a 3.B.3. pont alatti felmondás jog biztosítása a bank részéről tisztességtelen. Meggyőződésem az, hogy ezért nem ismertette az ennél olvasható szöveget, biz ott abban, hogy így kevésbé lehet észlelni azt, hogy szándékosan törvényt sértett.

 

—————————

 

2./ A következő mondatában az indokolás a következő:

 

„Az Üzletszabályzat vonatkozásában a bíróság rámutat, hogy a Ptk. 205/B § 1. bekezdése értelmében az általános szerződési feltételeknek, így az Üzletszabályzatnak a szerződés részévé válásához elegendő megismerésük lehetővé tétele és a másik fél általi kifejezett vagy ráutaló magatartással történő elfogadása, melyre tekintettel az Üzletszabályzat szerződés részévé válása körében kifejtett felperesi álláspont – az aláírás hiányára történő hivatkozása nem bírt relevanciával.”

 

A bíróság által hivatkozott Ptk. 205/B § 1. bek-re hivatkozás mellett nem szándékos törvénysértés esetén természetesen kellett volna hivatkozni a 205/B 2. bek-re is:

 

„(2) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.”

 

Meg kellett volna indokolni a bíróságnak azt, hogy ennek az általa elhallgatott törvényhelynek ellenére miért tartja az 1. bek. szerint a szerződés részének azt a szerződési feltételt, ami egyébként a szerződés megkötésének időpontjában a szokásos szerződési gyakorlattól eltért – egyoldalú szerződésmódosítás joga.

 

Nem tudta szerintem megindokolni, ezért inkább hallgatott erről a jogszabályhelyről.

 

——————————

 

3./ Következő bekezdésben említi egy helyen az ítélet a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményt a következő szövegkörnyezetben:

 

„…a felperes 2/2012.(XII.10 PK Véleményben megfogalmazott szimmetria elvének hiányára történő hivatkozása és alaptalan.”

 

Semmi több. Arról, hogy a szimmetria elvén kívűl miért nem vizsgálta a bíróság az alábbi elvet

 

e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);

abból a szempontból, hogy volt-e akár egyetlen szó is arról a szerződésben, vagy Üzletszabályzatban, hogy milyen mértékben kerülhet sor további terheknek rá történő áthárítására.

 

Miután egyetlen szó sincs erről az okiratokban, a bíróság a hivatalbóli eljárási kötelezettség folytán  szerintem jól látta azt, hogy az átláthatóság elv megsértésével tisztességtelen a perbeli szerződési feltétel, és szándékosan megsértve a jogszabályokat, irányelveket Európai ítéleteket elhallgatta azt, hogy a 2/2012. PK Véleményben nem csak egy elv került ismertetésre.

 

4./ Következő bekezdése az ítéletnek megfejthetetlen tartalommal bír az alábbiak szerint:

 

„A bíróság megállapította továbbá, hogy kölcsönszerződés azon kikötése, miszerint a „Bank az Üzletszabályzatot jogosult egyoldalúan módosítani” nem nyújt indokolatlan és egyoldalú előnyt az alperes számára a felperes hátrányára, tekintettel arra, hogy a kamat megváltoztatásának a lehetőségét a felperes által aláírt Általános Szerződési Feltételek II.3. pontjának első bekezdése tartalmazza, melyből következően – különös figyelemmel arra, hogy az Üzletszabályzat csak az Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben irányadó – az alperes az Üzletszabályzat módosításával nem eszközölhet egyoldalúan a felperes számára kedvezőtlen kamatmódosítást.

 

Ugyanis az alábbi döntvény idézett mondatából,

 

BH 1993. 513. sz. döntvény: Az üzletszabályzat a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése alapján a felek megállapodásával vált a szerződés tartalmává.

 

 

Következően az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek szavak ugyanazt 205/A és 205/B §-oknál szabályozott előre gyártott szerződési formát jelentik, de amennyiben a bíróság úgy értette a megállapítását, hogy a perben felhasznált okirat nevéből indult ki, akkor pedig azért érthetetlen a megállapítás, mivel Általános Szerződési Feltételek nevű okirat a perben nincs.

 

Készült  alperes által egy Üzletszabályzat és egy „A kölcsönszerződés feltételei Svájci Frank” nevű okirat csatolva. A bíróság semmiféle magyarázatot nem ad arra nézve, hogy miért változtatta át a most idézett nevű okiratot Általános Szerződési Feltételek névre, hiszen ezt akár Üzletszabályzatnak is nevezhetjük az azonosságra tekintettel.

 

Szerintem szüksége volt erre a névváltoztatásra a bíróságnak azért, mert csak így tudta leplezni azt, hogy szándékosan törvényt sértette.

===================

 

IV.

 

            Természetesen eszembe sincs különbséget tenni a bírók szaktudása között az iratomban említett ítéletek alapján, szerintem a Fővárosi Törvényszéken ugyanolyan jól képzett bírók tevékenykednek, mint Debrecenben, vagy másutt. Meggyőződésem az, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója hasonlóan  törvényes és európai színvonalú ítéletet hozott volna az előző fejezetben részletezett eljárásban, mint tette a mellékletben olvasható ítéletet kihirdető debreceni bíró.

 

Meggyőződésem az, hogy azért nem hozott mert a Fővárosi Törvényszéken eljáró bírók függetlensége nincs biztosítva, és kifejezetten késztetve vannak a bankok számára kedvező ítéleteknek fentiek szerint meghozatalára. Még egyetlen Fővárosi Törvényszéken ítélkező bírótól nem láttam olyan, vagy hasonló színvonalú ítéletet, mint amit elsőre a Debreceni Törvényszék egyik bírója meghozott.

 

Könnyen belátható az, hogy a Fővárosi Törvényszéken kialakult fenti állapotnak oka a bankok félelme az adósok eredményes perlésétől. Az Európai Bíróság ítéletei, valamint a Kúriai PK Vélemények alapján nyilvánvalóan belátták azt, hogy tisztességes bírósági eljárás esetén az általuk kigondolt szerződéseik szerződési feltételei tarthatatlanok.

 

Ha csak annyit elérnek a Fővárosi Törvényszéken, hogy az előző fejezetekben részletezett bírósági ítéletek miatt fellebbezni szükséges, –  tudva azt, hogy elmúlt évi egyik illeték feljegyzési jog miatti fellebbezésem a Fővárosi Ítélőtáblánál fél év alatt került elintézésre, – ők is tudják, hogy jó esetben kettő-három év alatt dönthetnek az ítéletek fellebbezésével kapcsolatosan az Ítélőtáblánál.

 

Ott pedig egy ilyen elsőfokú ítélet esetén feltehetőleg az ítéletet hatályon kívül helyezik, majd újabb egy év után már vagy négy év telik el az adósok számára a mai naptól számítva még akkor is, ha akkor már a törvényeknek megfelelő ítélet megszületik.

 

Ha pedig ismét a maihoz hasonló helyzetben lévő bíró meghozza törvénytelen ítéletét, akkor az adós az Ítélőtáblánál megfelelő ítéletre akár 7-8 évig is várhat

 

———————–

A bankoknak rendkívüli károkozásuk miatti félelmük egyébként a Fővárosi Törvényszék előtti perben becsatolt alábbi irat alapján érthető.

Eredeti méretekkel másoltam ide a gyakorlatilag olvashatatlan, bank által készített okiratot, és a lap alján az ügyfél aláírás még látható. Csupán megjegyzem azt, hogy a Fővárosi Törvényszék bíróságának nem tűnt fel az, hogy ilyen betűnagyság mellett a 93/13. EGK Irányelv szerinti világos és érthető, valamint fogyasztó által ellenőrizhető szerződéskötési feltételek bajosan teljesülnek, inkább megpróbálom erről az iratról ide másolni a II.3.A pontnál olvashatókat:

 

„A kamatlába a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó. A svájci frank alapkamat mértékét a Bank a Világgazdaság című napilapban, illetve más országos napilapban valamint az ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségeiben kifüggesztett hirdetményben teszi közzé.”

 

Ha ehhez hozzáteszem azt, hogy a PSZÁF-nak azonos tartalmú, és 2006. év óta évenként közreadott közleménye minden bankra nézve azonos tartalmú, akkor könnyen belátható a perbeli adatok alapján – 2008. január 25-i szerződéskötéskor 2,2 % volt, jelenleg pedig 0,1 % – az, hogy a bankok számára kedvező számolás esetén is – egyéb tényezőket figyelembe véve éppen tízszeres kamatösszeget kértek 2008. novemberétől kezdődően a mai napig, mint ami az általuk gyártott szerződés alapján nekik jár.

 

Alapos félelmük tehát az, hogy ha időben nem fojtják el kezdeményezésemet, és esetleg néhányszáz ügyvéd hajlandó ingyenesen végre a hazája megmentésén fáradozni, akkor előbb, vagy utóbb előremehetnek az ügyek akár addig is, hogy minden beszedett ezer forintból a bankoknak kilencszáz forintot vissza kell adni az adósoknak. Mert hiszen csaknem kizárólagosan kamatot szedtek be eddig…

 

===============

 

V.

 

            Még ennél is nagyobb bajuk a bankoknak az, hogy azzal a magatartásukkal, ahogy a fentiekben látható iraton közölték az adóssal azt, hogy „A kamatlába a Porsche Bank Zrt svájci frank alapkamatának függvényében változó” majd fittyet hányva erre a szerződési pontra a svájci frank alapkamatának huszadára csökkenése után sem változtatták az adósok javára a kamat mértékét, attól függően bűncselekmény cselekedetük, hogy lehetséges-e bizonyítani azt, hogy a bankok már a szerződésük megszerkesztésekor is tudták azt, hogy nem fogják betartani a szerződésüket, vagy pedig csak később, a közhatalom gyakorlóinak magatartása folytán bátorodtak fel a szerződés megszegése céljából.

 

318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.

 

2. A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.

A tévedés valakinek helytelen elképzelése a valóságról, annak tényleges folyamatairól.

 

A tévedésbe ejtés ennek megfelelően az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. A törvény nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés kifejezetten fondorlatos, elháríthatatlan legyen, egyszerű hazugsággal is megvalósítható.


Amennyiben megvalósult a bankok részéről a csalási elkövetési magatartás, akkor ellenben szerint az alábbi bűncselekmény megvalósulása is lehetséges:


 

 

 

Bűnpártolás

244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön,

b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik,

c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában,

vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

2. A bűnpártolás elkövetési magatartásai: A hatóság üldözése előli meneküléshez segítségnyújtás, a büntetőeljárás sikerének meghiúsítására való törekvés, valamint a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés. Mindhárom kizárólag tevéssel követhető el.

 

Utóbbi bűncselekményből következően tehát az esetben, ha alapos feltevésem igaz, és volt olyan személy, aki a Fővárosi Törvényszéken fentiek szerinti ítélkezési gyakorlat kialakításában tevékenyen részt vett azért, hogy a ezáltal a bankok előnyeit biztosítsa, akkor a bankok csalási bűncselekménye esetén a bűnpártolás bűncselekménye is megvalósult.

 

Ellenben legnagyobb sajnálatomra mulasztással a bűnpártolás nem követhető el.

 

————————–

 

Ugyanis számos Európai Bírósági ítélet tette kötelezővé a tagállamoknak azt, hogy elsősorban közérdekű perindításokkal szüntessék meg a jelenleg hazánkban kialakult fogyasztóvédelemmel kapcsolatos visszaéléseket.

 

C472/10. számú EU Ítélet szakértői véleménye ezzel kapcsolatosan a következők szerint fogalmazott:

 

39.      A hatékony ellenőrzés legfontosabb és kötelező eszközeként az irányelv az arra feljogosított szervezet által indítható keresetet írja elő, amely egyes tagállamok jogrendszerében már a 93/13 irányelv hatálybalépése előtt ismert volt.(12) Az irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok kötelesek biztosítani annak lehetőségét, hogy „a nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok szerint jogos érdekkel rendelkező személyek vagy szervezetek eljárást kezdeményezzenek […] bíróság vagy illetékes közigazgatási hatóság előtt” annak érdekében, hogy azok megítélhessék a[z adott feltétel] tisztességtelen jellegét, és adott esetben „megfelelő és hatékony eszközökkel éljenek azért, hogy megszüntessék az ilyen feltételek alkalmazását”. Az a tény, hogy az irányelv megalkotója az arra feljogosított szervezet által indítható keresetet kifejezetten előírta, arra utal, hogy azt alapvetően a 7. cikk (1) bekezdése értelmében vett megfelelő és hatékony eszköznek tartja a tisztességtelen feltételek üzleti forgalomban való használatának hosszú távú megakadályozására.

 

Mint jól látható hazánk számára legkésőbb a 2004. május 1-i EU csatlakozás után kötelező erővel és legfontosabb tevékenységként határozza meg a 93/13 EGK Irányelv, hogy közérdekű perek megindításával és lefolytatásával az arra kijelölt szerveknek kell biztosítani a hatékony ellenőrzést.

 

Nem ócsai lakóparkot, nem árfolyamrögzítést, nem eszközkezelő működtetését írják elő, hanem a közérdekű perek megindítását azzal a jogkövetkezménnyel, hogy egy ilyen perben alperesként megjelölt bankkal szerződéses viszonyban álló adós külön bizonyítás nélkül hivatkozhat a perben meghozott ítéletre.

 

Utoljára ilyen perről a PSZÁF 2012-ben számolt be azzal, hogy az alábbi pénzintézetek ellen indítottak ilyen pert, melyből egy jogerősen befejeződött:

 

Az Axa Bank fióktelepe, a CIB Bank, az Intrum Justitia Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Quality Financial Magyarország Zrt., az Argenta Credit Zrt., az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt., a New Chance Credit Zrt. és a Zee Capital Zrt. ellen indult eddig közérdekű eljárás. 

 

A többi közérdekű perre jogosult pedig még egyetlenegyet sem indított. EU kötelezettség ide, EU kötelezettség oda. Egyébként az alábbiak jogosultak közérdekű per indítására:

 

1978. évi 2.tvr: 5. § Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltétel érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítását, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától való eltiltást kérheti a bíróságtól

a) az ügyész,

b) a miniszter, az országos hatáskörű szerv, továbbá központi hivatal vezetője,

c) a jegyző és a főjegyző,

d) a gazdasági, szakmai kamara, érdek-képviseleti szervezet,

e) fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet,

.

Ebből a felsorolásból jól látható az, hogy éppen az az ügyész nem teljesíti kötelezettségét a közérdekű perek megindításával kapcsolatosan, amelyiknek a nyomozást el kellene rendelni csalás alapos gyanúja miatt.

 

Vagy az a Miniszter –  Igazságminiszter – akinek Minisztériumából a Luxemburgi Bíróságnál Magyarország képviselőjeként vettek részt a fenti szakértői véleménnyel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásban. Név szerint – a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z., Szíjjártó K. és Tóth Zs., meghatalmazotti minőségben

 

Tudom jól, hogy ezek a kötelezettségszegők bűnpártolást a tevési magatartás híján nem követhetik el bűncselekményt, de ettől még számomra éppen olyan banki bűnpártolók kötelezettségük megszegésével, mint azok akik egyébként tevékenységükkel is segítik a banki csalási elkövetési magatartás megállapíthatóság esetén bankokat.

 

===================

 

VI.

 

T. Törvényszéki Elnök Úr!

 

Igy jutottam el oda, hogy visszatérve a Fővárosi Törvényszéken kifogásolható és általánosítható szándékos törvénysértői bírói magatartás késztetőit ott kell keresnem, akik készek a fenti mulasztásaik folytán akár az EU-s jogszabályokat, akár az EU Bírósági ítéleteket saját hazájuk kárára semmibe venni.

 

Természetesen nem tudhatom azt, hogy melyik a felsoroltak közül a törvénytelenségre késztető szervezet, de alappal feltételezem azt, hogy természetesen nem egyenként járják körbe a bíróság minden bíráját ilyen magatartásuk alkalmával, hanem a Törvényszék Vezetőivel tartják a kapcsolatot és kérik meg ennek az alantas célnak véghezvitelére.

 

Erre tekintettel nem tudom kizárni azt, hogy T. Elnök Úr tudomással bír az általam ismertetett késztetési eljárásról, és tudva azt, hogy a  Pp. alábbi rendelkezése alapján 

 

14. § A perben az a helyi bíróság, megyei bíróság, illetőleg ítélőtábla sem járhat el, amelynek vezetője a 13. § (1) bekezdésének a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.

 

 

nem pontosan jogszabályszerű a kérelmem, de az igazságszolgáltatás tisztaságába vetett hit visszaállítása érdekében

 

I n d í t v á n y o z o m      és    k é r e m

 

 

a T. Fővárosi Törvényszék előtti devizaalapúnak mondott, pénzintézetek elleni peres eljárások intézéséből a Fővárosi Törvényszék kizárását.

 

Siófokon 2013. április 28. napján.

 

 

                                                           Tisztelettel:

 

                                                                                              Dr. Léhmann György

                                                                                              8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos kérelmező

 

 

============================

 

 

Iratom első négy oldalán ismertetett mocskolódó cikkek írói „tragikomikus szereplő” minősítéssel illettek.

 

Úgy gondolom, kedvességüket viszonoznom iratom végén indokolt és ezért őket ezennel „szánalmas szerencsétlenek”-nek minősítem.

 

Hiszen szánalmas és szerencsétlen is az, akik a nemzetet jelentő néppel szemben gondolkodás nélkül hajlandó szembefordulni idegen és tisztességtelen hatalmak alamizsnájában bízva.

 

Akik a hazájuk szeretetét nem József Attilától vagy Radnóti Miklóstól tanulták, hanem Kertész Imrétől és Soros Páltól.

 

Sok szót pazaroltam rájuk, ennyi nem jár nekik.

 

Léhmann György

Debreceni Törvényszék itéletéből

Fővárosi Törvényszék itéletéből

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM