1 ALÁÍRÁS? ÉRVÉNYTELEN A SZERZŐDÉS!

1 aláírás a devizahitel szerződésen? Érvénytelen!

Fontos információ, hogy ezen cikkben található tartalmak, csak azokra az autóhitel szerződésekre vonatkoznak, amelyeket nem bankban kötöttek meg, hanem valamelyik autókereskedésben, és a szerződés aláírásos részénél, ahol a hitelezőnek kellett volna aláírni a szerződést ott az autókereskedő írta alá egyedül.

II.1.2. A kölcsönszerződés alaki érvénytelensége: az aláírási jog jogellenes delegálása, az ezzel kapcsolatos érvénytelenség Alperes pénzügyi vállalkozásnak minősül (Hpt. 6. §.). A pénzkölcsön nyújtására a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján pénzügyi szolgáltatás. a) A képviseleti jog jogellenes delegálása Alperesre a Hpt. 47 §. (1) bekezdése vonatkozik eszerint pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel összefüggésben kötelezettségvállalásra két igazgatósági tag együttesen jogosult.

Teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy Alperes a létesítő okirata alapján a kölcsönszerződést csak két igazgatósági tagjának együttes szignójával írhatta volna alá, (már amennyiben e jogát nem delegálta volna a kereskedőre).

Jogi rendező szabály a 2006. évi V. tv. 8 §-a, a Ptk. 222-223. §-a és a „nemo plus iurus” elve az Alperes létesítő okirata mellett. Ebből pedig az következik, hogy Alperes meghatalmazással jogosíthatta fel a kereskedőt a kölcsönszerződés aláírására, amely meghatalmázs a 223. § (1) bekezdése alapján két igazgatósági tagnak együttesen kellett volna aláírnia Alperesi oldalról.

A 2006. évi V. tv. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szervezeti képviselet valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet. A cégjegyzési mód az Alperesnél együttes, így a szervezeti képviselet amely meghatalmazással létesített képviseletet jelenti – is csak együttes aláírási jogot keletkeztethetett volna a meghatalmazott (kereskedő) oldalán).

Az együttes cégjegyzési jog az önálló cégjegyzési joghoz képest korlátozott mértékű (kevesebb), így azon személyek, akiknek együttes cégjegyzési joguk van még együttesen is csak együttes cégjegyzési jogot delegálhatnak a meghatalmazottra (kereskedőre), önálló – azaz teljes, több – cégjegyzési jogot semmilyen szín alatt nem keletkeztethetnek, mivel a kevesebb joggal rendelkező személyek nem ruházhatnak át több jogot mint amivel Ők bírnak!

(„nemo plus iurus” elv). EBBÓL AZ KÖVETKEZIK, HOGY A KERESKEDŐ NEVÉBEN IS KETTŐ MAGÁNSZEMÉLYNEK KELLETT VOLNA ALÁÍRNIA A KÖLCSÖNSZERZŐDÉST, ÁM EZ ELMARADT, MIVEL CSAK EGYETLEN SZEMÉLY ÍRTA ALÁ A KERESKEDŐ RÉSZÉRŐL ÉS A TREHÁNY MUNKÁBÓL FAKADÓAN MÉG EGY CÉGSZERŰ BÉLYEGZŐVEL SEM LÁTTÁK EL A SZERZŐDÉST!

Ugyanezen elvek szerint hozott döntést a Fővárosi Törvényszék a 29.G.41.173/2012/18. számú ítéletében, ahol szintén a delegásból fakadóan állapított meg semmisséget a Tisztelt Bíróság! „A Ptk. 222. §-a alapján lehetőség van meghatalmazással képviseleti jogot létesíteni, de ez a képviseleti jog nem lehet tágabb körű, mint amilyen képviseleti joggal a meghatalmazást adó rendelkezett. Tehát a meghatalmazást adó együttes aláírási joggal rendelkezők nem adhattak saját aláírási joguk mértékét meghaladóan önálló aláírási jogot egy személy részére meghatalmazással SEM! – A cikk Nagy Éva írása alapján keletkezett!

Szólj hozzá

Hozzászólás